Hm...mi,mi történt?Arra emlékszem,hogy az igazgatónővel beszélek és....semmi.Csak sötétség.De,vajon most hol vagyok?Annyit tudok,hogy már nem fázom.Eddig a folyosón hideg volt-főleg azért mert csak egy shortban és egy pólóban rohangáltam ott- ,de ez már elmúlt.Lassan kinyitottam a szemeimet.Az ablakon beszűrődő sötétségből arra következtettem,hogy még javában tart az éjszaka.Furcsa módon,az ágyamban feküdtem.De,hogy a fenébe kerültem oda?

-Á,Csipkerózsa újra köztünk van!-törte meg ekkor a csendet az az undok,gúnyos hang,aki nem tartozhatott máshoz,csak Casimirhez.

-Mit keresel még mindig itt?És,miért hoztatok vissza?!El akarok menni!Egy percet se maradok tovább ebben az iskolában!-zúdítottam rájuk a mondandómat egy szuszra.De,a lényeget mondtam csak.Kész őrültek háza van itt és én nem akarok egy lenni a sok elmebetegből.

-Tartogasd a panaszaidat annak,akit érdekel.Mellesleg,azt hittem felfogtad azt,amit a diri mondott.nem mehetsz innen sehova és kész.-felelte Casimir a maga szokásos,monoton hangnemében.

-Miért?A szüleim miért nem mondták el,hogy mégis hova a búbánatba küldenek?-nyögtem ki azt a kérdést,ami már régóta ott motoszkált a fejemben.

-Gondolom tudták,hogy ha ezt így előadják neked,akkor vagy elme roggyantnak nézed őket vagy elhiszed,de nem akarsz eljönni.-szólalt meg ekkor a sarokban Damon.Nem is tudtam,hogy itt van.Minden bizonnyal végig onnan figyelte a kis beszélgetésemet Casimirral.

Amint mondott,abban volt némi igazság.Mit némi,rengeteg! Ha ezzel előálltak volna otthon,tuti hogy kihívtam volna valamelyik elmegyógyintézetet.Még rengeteg kérdés volt,amire választ vártam,de úgy gondoltam,hogy most csak a legfontosabbakat fogom feltenni nekik.

-És,most mi lesz?

-Mi lenne,Szépségem?!Szépen itt maradsz,ahogy azt kell és úgy néz ki,hogy speciális órákra is be kell járnod majd.-mosolyogta Casimir.

-Speciális órákra?

-Igen.Magadtól nem fogsz Démonvadásszá válni.Ahhoz-mint látom-,először el kell sajátítanod az alapokat.a harcmodorokat,fegyverhasználatot,lényismeret is kell hozzá,ha jól tudom s a többi.

-És,egy Látónak,vagy mifenének mit kell tudnia?Egyáltalán mit csinál az?-ha jól emlékszem a vadász mellet még ezt mondta Miss Gotham. Látó.

-Nos,ez a szó annyit takar,szépségem,hogy belelátsz az élőlényekbe és néha a tárgyakba is.

-Mi?

-Fhú,nehéz a felfogásod.-mérgelődött Casimir.

-Vagy csak te magyarázol idiótán,Cas.-nevetett a bátyján Damon.

-Mond el te,ha ilyen jó kedvedben vagy!-vágott vissza Casimir.

-Rendben. Rosary-szólt ekkor hozzám-,ajánlom,hogy figyelj,mert csak egyszer fogom elmondani.Szóval,a Látó belelát élőlényekbe és néha tárgyakba.Kifejtve ez annyit jelent,hogy meg tudja mondani a környezetében lévők lelki és fizikai állapotát,ezen felül érzi,hogy milyen hangulatban vannak.Ezen kívül,meg tudják mondani egy tárgy vagy egy élőlény múltját,jelenét és ritkán a jövőjét.De,ez a jósolgatósdi eléggé ritka.

-Az is ritka,ha valaki egyszerre,Démonvadász és Látó is.-jegyezte meg Casimir.-Amúgy,lassan mennünk kellene,Damon.Hajnali négy van,hétkor kezdődnek az órák. és gondolom Rosary még aludna addig.

Majd felállt és lazán kisétált a szobából,Damon pedig megindult utána.

-Várj!-szóltam a fekete hajú vámpír után.

-Mi az?-kérdezte flegmán.

-Miért akadályoztad meg,hogy Casimir megharapjon?-furcsán hangzott,hogy ezt mondtam.Megharapjon...

-Nem tudom.Vedd úgy,hogy ez volt az éves jó cselekedetem.-felelte,mire én értetlenkedve bámultam rá.

-Ha-nevette el magát-,vicces vagy,amikor ilyen képet vágsz.

-Örülök,hogy jól szórakozol.-mondtam gúnyosan.Ő erre sarkon fordult és elindult végig a hosszú folyosón.

-Jó Hajnalt!-szólt vissza a válla felett,én pedig lassan bementem a szobámba,visszabújtam az ágyba és nagy nehezen újra elaludtam.De,az álmomban nem láttam mást,csak fekete ürességet.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés